Kvercetin – terápiás felhasználás
Legtöbben az immunitást elsősorban a szervezet influenzával vagy megfázással szembeni ellenálló képességével azonosítják. A tudósok azonban az immunitás funkcióját és felépítésének lehetőségeit egyre inkább más, alább felsorolt súlyos betegségek kapcsán kutatják. A kvercetin számos lehetséges terápiás felhasználást kínál ezen állapotok megelőzésében és kezelésében.
Allergia, asztma, szénanátha és csalánkiütés:
A kvercetin hasznos lehet bizonyos allergiák, például szénanátha és csalánkiütés esetén. Gátolja a hisztamin és más allergén/gyulladást okozó anyagok termelődését és felszabadulását azáltal, hogy stabilizálja a hízósejtek – masztociták – sejtmembránját.1,2 A hízósejtek az agy immunkapujának, valamint a környezeti és érzelmi stressz érzékelőjének számítanak, és részt vesznek olyan neuropatológiai folyamatokban, mint pl. szklerózis multiplex. Mivel tanulmányok kimutatták, hogy a kvercetin hatékonyan gátolja a hízósejt-triptáz, az IL-6 felszabadulását és a HDC mRNS transzkripcióját a HMC-1 sejtvonalban, a kvercetint más vegyületek mellett terápiás anyagként használják a hízósejtek degranulációja által közvetített neurológiai betegségekben.30
Antibakteriális aktivitás:
Tanulmányok/vizsgálatok szerint a kvercetin antibakteriális hatással bír szinte minden olyan baktériumtörzs ellen, amelyek légúti, gyomor-bélrendszeri, bőr- és húgyúti rendellenességeket okoznak.
Ízületi gyulladás:
A kvercetin gátolja a ciklooxigenáz és lipoxigenáz aktivitását, ezáltal csökkenti a gyulladásos mediátorok5,6 képződését. Ezen túlmenően vannak vizsgálatok kimutatták, hogy az ízületi gyulladásokban szenvedők állapota javult azáltal, hogy a tipikus nyugati étrendről a főtt gyümölcsöket és zöldségeket tartalmazó vegán étrendre váltottak, amely több antioxidáns mellett kvercetint is tartalmaz.7
Ischaemiás szívbetegség:
Az antioxidáns kvercetin bevitele védelmet nyújt az oxidált LDL (rossz koleszterin) által okozott ischaemiás szívbetegség (IChS) ellen. A flavonoidok rendszeres bevitele étrendünkben csökkentheti a szívkoszorúér-betegség okozta halálozás kockázatát idősebb férfiaknál.19 Ezenkívül egy másik tanulmány közvetett összefüggésről számol be a kvercetinbevitel és a vér összkoleszterinszintje között.20 Kutyákon és majmokon végzett kutatások kimutatták, hogy a kvercetin gátolja a vérlemezke-aggregációt 21 A vérlemezke-aggregáció elleni fő hatás a tromboxán A2 gátlásában rejlik.22 A kvercetin gátolja az aorta simaizomsejtjeinek proliferációját és migrációját, valamint a mitogén által aktivált PK foszforilációt. Ezek az eredmények igazolják a kvercetin lehetséges alkalmazását a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében.
Cukorbetegség szövődményei:
A kvercetinről kimutatták, hogy gátolja az aldehid-reduktáz enzimet, amely szerepet játszik a glükóz (cukor) szorbitollá (alkohollá) való átalakulásában a szervezetben. A cukorbetegeknél másodlagos problémák lépnek fel, például neuropátia, retinopátia, diabéteszes szürkehályog és nephropathia, mivel a szervezetben szorbit képződik. Ezért a kvercetin előnyös lehet a cukorbetegség kezelésében, de további kutatásokra van szükség e hatások megerősítésére, amelyeket nem humán kísérletekben figyeltek meg.24
Szembetegségek:
Úgy vélik, hogy a szabad gyökök hozzájárulnak bizonyos rendellenességek kialakulásához, beleértve a szürkehályogot és a makuladegenerációt. A kvercetin megakadályozza ezeket a rendellenességeket, és a szabad gyökök semlegesítésével kezeli őket. Egy 3.072 makuladegeneráció tüneteit kimutató felnőtt bevonásával végzett vizsgálatban a vörösbor (kvercetin forrás) mérsékelt fogyasztása nyújtott némi védelmet a betegség kialakulásával és súlyosbodásával szemben.25 A sötét bogyós gyümölcsök rendszeres fogyasztása előnyös a makuladegeneráció megelőzésében.26
Köszvény:
A kvercetin, mivel gátolja a xantin-oxidázt, megakadályozza a húgysav képződését, ezáltal enyhíti a köszvény tüneteit.27,28
Neurodegeneratív betegségek:
A tanulmányból az derült ki, hogy az almában és zöldségben található erős antioxidáns (kvercetin) megvédi az agysejteket az oxidatív stressztől, ami az Alzheimer-kórhoz és más neurodegeneratív betegségekhez kapcsolódó szövetkárosodási folyamat.29 A kvercetin megvédi az agyműködést azáltal, hogy gátolja a rostos amiloid-béta képződését, amely egy szenilis réteg az agyban Alzheimer-kórban szenvedőknél.22
Csontritkulás:
Egy tanulmány olyan idősebb nők csontsűrűségét hasonlította össze, akik teát fogyasztottak teát, illetve akik nem. Azok a nők, akik teát (kvercetin tartalom) ittak, nagyobb csontsűrűséggel rendelkeztek, mint azok, akik nem ittak teát. A teában lévő kvercetin alkalmas lehet a csontritkulás megelőzésére. 33
Gyomorfekély:
Tanulmányok szerint a kvercetin nagyon fontos szerepet játszik a peptikus fekély megelőzésében és kezelésében. Fokozott nyálkakiválasztást okoz, így gyomorvédő szerként szolgál. Sok peptikus fekélyt nyilvánvalóan a Helicobacter pylori néven ismert fertőző baktérium okozhat. In vitro vizsgálatok kimutatták, hogy a kvercetin gátolja ennek a baktériumnak a szaporodását.34,35
Prosztatagyulladás:
Egy prospektív, kettős vak, placebo-kontrollos vizsgálatban azt találták, hogy a kvercetin segít a krónikus III. kategóriájú prosztatagyulladásban (nem bakteriális krónikus prosztatagyulladás és prostodinia). Harminc ezzel diagnosztizált férfi egy csoportja kapott placebót, a másik csoport 500 mg kvercetint naponta kétszer egy hónapon keresztül. Jelentős javulás volt tapasztalható az Országos Egészségügyi Hivatal által készített jelentésben a krónikus prosztatagyulladás pontszámában a kezelt csoportban.36 A következő, vizsgálatban más férfiak is kaptak ugyanilyen adag kvercetint egy hónapig, de ezúttal bromelainnel és papainnal kombinálva, ami javíthatja a kvercetin felszívódását. Ebben a vizsgálatban a férfiak 82%-a ért el legalább 25%-os javulást a pontszámokban.
Vírusos fertőzések:
Egy másik tanulmányban kimutatták a flavonoidok vírusellenes hatását.37 Néhány vírus, amelyre a flavonoidok hatással vannak: herpes simplex vírus, a légúti syncytialis vírus és az adenovírus. Bizonyos tanulmányok szerint a kvercetin fertőzés- és replikáció-gátló tulajdonságokkal rendelkezik. E vizsgálatok túlnyomó többségét in vitro végezték, a flavonoidok in vivo vírusellenes hatásairól keveset tudunk. Van néhány bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a flavonoidok glikon formájukban erősebben gátolják a rotavírus fertőzőképességét, mint az aglikon formájú flavonoidok.38 A HIV 1980-as évek óta terjedő világméretű terjedése tekintetében a flavonoidok antivirális aktivitásának vizsgálata elsősorban a HIV-re összpontosított. Az elmúlt két évtizedben a flavonoidok, mint HIV-ellenes szerek felfedezése és fejlesztése kiterjedt. A legtöbb tanulmány a reverz transzkriptáz vagy az RNS-irányított DNS-polimeráz aktivitására összpontosított, de beszámoltak antiintegráz és antiproteáz aktivitásról is. A flavonoidokat túlnyomórészt in vitro kísérletekben tanulmányozták; ezért a flavonoidok szerepe a HIV-fertőzött betegek kezelésében még nem bizonyított egyértelműen.39,40
A fenti tények miatt a kutatások egyre nagyobb figyelmet fordítanak a természetes anyagok egyedi terápiás tulajdonságainak kutatására az immunitáshoz kapcsolódó megelőző és támogató gyógyszeres kezelésben. Már ma is nyilvánvaló, hogy egyre többet fogunk hallani a természetes anyagok - antioxidánsok, különösen a bioflavonoidok (pl. kvercetin, rutin, heszperidin, kurkumin és rezveratrol) hatásáról. A választásban Döntő szempont lesz a garantált hatóanyag tartalom, minőség, hatásosság és biztonságosság, valamint a gyógyszertári munkatársak tanácsai.
1. Lombard K. A.: Investigation of the flavonol quercetin in onion (Allium cepa L.) by high-performance liquid chromatography (HPLC) and spectrophotometric methodology; J. of Food Composit. and Analysis, 2005.
2. Thornhill S. M., Kelly A. M.: Natural treatment of perennial allergic rhinitis; Alt. Med. Rev., 2000.
3. Kempuraj D. a kol.: Inhibitory effect of quercetin on tryptase and interleukin-6 release, and histidine decarboxylase mRNA transcription by human mast cell-1 cell line; Clin. Exp. Med., Dec. 2006.
4. Rigano D. a kol.: Antibacterial activity of flavonoids and phenylpropanoids from Marrubium globosum ssp. libanoticum; Phytother. Res., Dec. 2006.
5. Kim H. P. a kol.: Effects of naturally-occurring flavonoids and bioflavonoids on epidermal cyclooxygenase and lipoxygenase from guinea-pigs; Prostaglandins Leukot. Essent. Fatty Acids, 1998.
6. Yoshimoto T. a kol.: Flavonoids: potent inhibitors of arachidonate 5-lipoxygenase; Biochem. Biophys. Res. Commun., 1983.
7. Hanninen Kaartinen K. a kol.: Antioxidants in vegan diet and rheumatic disorders; Toxicology, 2000.
19. Hertog M. G. a kol.: Dietary antioxidant flavonoids and risk of coronary heart disease: the Zutphen Elderly Study; Lancet, 1993.
20. Arai Y. a kol.: Dietary intakes of flavonols, flavones and isoflavones by Japanese women and the inverse correlation between quercetin intake and plasma LDL cholesterol concentration; J. Nutr., 2000.
21. Osman H. E.: Grape juice but not orange or grapefruit juice inhibits platelet activity in dogs and monkeys; J. Nutr., 1998.
22. Tzeng SH, Ko WC, Ko FN, Teng CM. Inhibition of platelet aggregation by some flavonoids. Thromb Res 1991.
23. Hubbard G. P. a kol.: Ingestion of onion soup high in quercetin inhibits platelets aggregation and essential components of collagen-stimulated platelet activation pathway in man: A pilot study; Br. J. Nutr., Sep. 2006.
24. Costantino L. a kol.: 1-Benzopyran -4-one antioxidant as aldose reductase inhibitors; Med. Chem., 1999.
25. Cai J. a kol.: Oxidative damage and protection of the RPE; Prog. Retin. Eye Res., 2000.
26. Head K. A.: Natural therapies for ocular disorders. Part 1: diseases of the retina; Alt. Med. Rev., Oct. 1999.
27. Chang W.S. a kol.: Inhibitory effects of Flavonoids on xanthine oxidase; Anticancer Res., 1993.
28. Iio M. a kol.: Effects of flavonoids on xanthine oxidase as well as on cytochrome C reduction by milk xanthine oxidase; J. Nutr. Sci. Vitaminol. (Tokyo), 1986.
29. Heo H. J. a kol.: Apple Phenolics Protect in Vitro Oxidative Stress-induced Neuronal Cell Death; J. Food Sci., 2004.
30. Singh A. a kol.: Reversal of aging and chronic ethanol–induced cognitive dysfunction by quercetin, a bioflavonoid. Free Radic. Res., 2003.
31. Singh A., Pattipati S.: Quercetin potentiates L-Dopa Reversal of Drug Induced Catalepsy in Rats: Possible COMT/MAO inhibition; Pharmacology, 2003.
32. Naidu P. S., Kulkarni S. K.: Quercetin, a bioflavonoid, reverses haloperidol induced catalepsy; Methods find Exp. Clin. Pharmacol., 2004.
33. Hegarty V. M. a kol.: Tea drinking and bone mineral density in older women; Am. J. Clin. Nutr., 2000.
34. Martin M. J. a kol.: Antioxidant mechanism involved in gastro protective effects of quercetin; Z. Naturforsch. [C],1988.
35. Alarcon-de-La-Lastra C. a kol.: Antiulcer and gastroprotective effects of quercetin: a gross and histological study; Pharmacol.,1994.
36. Shoskes D. A. a kol.: Quercetin in men with category III chronic prostatitis: a preliminary prospective, double-blind, placebo-controlled trial; Urology, 1999.
37. Wang H. K. a kol.: Recent advances in the discovery and development of flavonoids and their analogues as antitumor and anti-HIV agents; Adv. Exp. Med. Biol., 1998.
38. Bae E. A. a kol: In vitro inhibitory effect of some flavonoids on rotavirus infectivity; Biol. Pharm. Bull., 2000.
39. Vlietinck A. J. a kol.: Plant-derived leading compounds for chemotherapy of human immunodeficiency virus (HIV) infection; Planta Med., 1998.
40. Ng T. B. a kol.: Anti-human immunodeficiency virus (anti-HIV) natural products with special emphasis on HIV reverse transcriptase inhibitors; Life Sci., 1997.